A hidrológiai körfolyamatokban egyre nagyobb szerephez jut a párolgás, mint a vízmérleg egy fontos
eleme, elég ha csak a balatoni vízutánpótlás kérdésére gondolunk. Főleg a Magyarországon található
sekély tavaink víztömegéhez képest jelentős, majdnem egy méteres a veszteség évente, így a párolgás
pontosítása különösen indokolt.
Kutatandó, hogy mik a azok a hidrometerológiai és a hidrofizikai jellemzők, amivel a párolgást
megfelelően lehet becsülni egy egész tóra, figyelembe véve a párolgás szezonalitását. A mérési
erőforrások korlátozottak, ezért optimalizált műszerelhelyezési tervet szükséges kidolgozni a lehető
legtöbb információ kinyeréséhez. Ennek vizsgálata a szél kisléptékű turbulenciájától az évtizedeken
átívelő változásokig lehet.
Külön problémát jelent a vizinövényzet, ahol szélhatás, vízhőmérséklet, besugárzás jelentősen
különbözik a nyilt vízfelülettől, emellett transpiráció és intercepció is fellép. Meg kell vizsgálni, hogy
célszerű-e szimultán méréseket végezni a nyilt vízfelületen és a nádfelületen (szélsebesség,
légnedvesség, párolgásmérő kád).
A téma kapcsolódik az Európai Unió CLAVIER programjához, mely a klímaváltozás hatásait elemzi
Magyarországon, Bulgáriában és Romániában.