2026. február 28.
A cementipar jelentős mértékben hozzájárul a globális antropogén CO₂-kibocsátáshoz, amely elsősorban a klinkergyártás nagy energiaigényéből és a mészkő kalcinálása során felszabaduló folyamat-emisszióból ered. A dekarbonizáció egyik kiemelten kutatott és iparilag is releváns iránya az LC3 (Limestone Calcined Clay Cement) technológia, amely mészkő és kalcinált, alacsony kaolinit-tartalmú agyag együttes alkalmazásával csökkenti a klinkerarányt, miközben kedvező mechanikai tulajdonságokat biztosít.
Az LC3 rendszerekben a klinkertartalom jellemzően mintegy 50%-ra mérsékelhető, amelyet mintegy 30% kalcinált agyag, 15% mészkő és 5% gipsz egészít ki. A megfelelő összetétel mellett az ilyen kötőanyaggal készült betonok 28 napos nyomószilárdsága számos esetben elérheti a hagyományos portlandcementtel készült betonok szintjét. A kalcinált agyag és a mészkő közötti szinergikus reakciók finomabb pórusszerkezetet és tömörebb cementkövet eredményezhetnek, ami bizonyos tartóssági jellemzők – például kloridbehatolással szembeni ellenállás – javulását is elősegítheti. Ugyanakkor a karbonátosodási ellenállás csökkenhet az alacsonyabb portlandit-tartalom miatt.
A TDK munka célja lehet az LC3-alapú betonok mechanikai (pl. nyomó- és hajlítószilárdság, rugalmassági modulus stb.) és tartóssági tulajdonságainak elemzése irodalmi áttekintés és/vagy laboratóriumi kísérletek alapján. A téma rugalmasan alakítható: fókuszálhat keveréktervezésre, mikroszerkezeti elemzésre vagy hosszú távú teljesítményértékelésre is.
A kutatás hozzájárulhat az alacsony karbonlábnyomú, szerkezetileg megbízható betonok fejlesztéséhez, és illeszkedik a fenntartható építőanyagok nemzetközi kutatási trendjeihez.