2021. április 22.
Hazai tavaink partján, strandjain sétálva gyakran találkozhatunk különböző partvédőmű-kialakításokkal. A szél okozta vízfelszín-kilendülés és hullámzás miatt erős terhelés jut e védőművekre. A kilendülés és a hullámzás mértéke is alapvetően függ a szél nagyságától és a tó geometriájától (pl. mélységviszonyaitól, szélességétől). A partvédőművek körül kialakuló hullámzás karakterisztikáját, a hullámfelfutást egyszerűbb geometria(pl. egy sík rézsű) esetén különböző tapasztalati összefüggések is megadhatják. Azonban ezeket az összefüggéseket nagyrészt tengerpartokradolgozták ki, a hazai, tavi léptékű hullámokra és partvédőmű-kialakításokra való alkalmazhatóságuk még nyitott kérdés.
A hullámzás csillapodását, megtörését a part környezetében megjelent vagy telepített vízinövényzet (pl. nádas) is befolyásolja. Ez – mint egy természetes védőmű – segíti csökkenteni a hullámzás romboló hatását, továbbá természetes élőhelyet is teremt. A növényzetbe részben behatoló, részben róla visszaverődő hullámzás érdemben befolyásolja a helyi hidrodinamikai és ezen keresztül az élőhely viszonyokat.
A kutatás célja terepi és laboratóriumi mérésekkel feltárni a hullámzás karakterisztikáját természetes és különböző partvédőművekkel védett partok környezetében különös figyelmet fordítva a kialakuló jelenségekre (mint a hullám visszaverődése és csillapodása) is. A munka lehetőséget biztosít korszerű eszközökkel, nagyszámú mérés végrehajtására, terepi kitelepülésre, ami hasznos tapasztalatokat, a folyamatok mélyebb megértését eredményezheti. Az alkalmazható mérési módszerek között szerepel a különféle ultrahangos műszerekkel való távolság- és sebességmérés, illetve a különféle platformokról (pl. drónról, mederbe telepített állványról) készített videófelvételek feldolgozása is.
Hullámzás kőszórás közelében