2014. augusztus 07.
A Magasépítési Tanszék doktorandusza a HAESF program keretében gyakorlatát az Egyesült Államokban töltötte.
Orosz Máté két évvel ezelőtt a BME Állásbörzén találkozott a Hungarian-American Enterprise Scholarship Fund (HAESF) ösztöndíjprogrammal. (A HAESF magyar egyetemisták, illetve friss diplomások szakmai gyakorlatát támogatja az Egyesült Államokban – szerk.). „Már akkor eldöntöttem, hogy fejlesztem az angol tudásom, és tovább lépek a kutatásaimban, hogy a pályázatban kiírt feltételeknek megfeleljek” – meséli a doktorandusz, akinek doktori témája - az épületszerkezetek avulása – „passzolt” a US Green Building Council (USGBC) egyik aktuális kutatásához. „Magyarul környezettudatos építési tanácsnak hívhatnánk őket” – magyarázza Orosz Máté, aki „első fecskeként” érkezett az amerikai vállalathoz. „Korábban nem volt náluk magyar gyakornok. Azzal, hogy engem felvettek, a USGBC potenciális gyakornoki hely lett más HAESF/BAFF (Baltic-American Freedom Foundation) ösztöndíjasok számára is – tudjuk meg.
|
A US Green Building Council fejlesztette ki az Egyesült Államokban legelterjedtebb, LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) környezettudatos építési minősítő rendszert, amelynek „elsődleges célja: energia hatékony és környezetbarát épületek tervezésének, és azok környezettudatos üzemeltetésének elősegítése.” A cég a különböző épülettípusokra speciális LEED minősítő rendszereket dolgozott ki. Eltérően pontozza az újépítésű, illetve felújított épületeket, de funkció szerint is differenciál, úgymint irodaépületek, egészségügyi létesítmények, lakóépületek stb. Napjainkban a legelterjedtebb rendszer az új épületekre - elsősorban irodaépületekre - kidolgozott LEED for New Construction and Major Renovations (LEED-NC). |
„Egy új épület tervezésekor a LEED alapvetően öt kategóriát különböztet meg: fenntartható építési helyszín, hatékony vízhasználat, energia és légkör, építési anyagok, valamint a beltéri környezet minősége. Minden egyes kategóriában vannak minimumkövetelmények, amelyeket minden minősített épületnek teljesíteni kell, illetve választható kreditek, amelyekhez pontokat rendelnek. Az épületnek minimum 40 pontot kell elérni a maximálisan kapható 110-ből a legalacsonyabb szintű - LEED Certified - minősítéshez” – magyarázza a doktorandusz.
„A LEED magasabb fokozatai, a Silver, a Gold, illetve a LEED Platina. Ezeket csak az energiahatékonyságban és környezettudatosságban élen járó épületek érik el” – tudjuk meg Orosz Mátétól, aki hangsúlyozza, „egy LEED épületnek számos környezettudatos elvnek kell megfelelnie.” „Ezek az épületek tömegközlekedéssel és kerékpárral is megközelíthetők, az amerikai normával szemben 20-40%-kal kevesebb ivóvizet és akár 50%-kal kevesebb – nem megújuló – energiát használnak fel az üzemeltetésük során, valamint a telek zöldfelületi mutatója is magas. Az építési anyagok jelentős része helyben kitermelt/előállított, illetve újrahasznosított, a beltéri környezet komfortos, a felhasznált anyagok nem károsak az emberi szervezetre, megoldott a természetes bevilágítás és kiváló a levegőminőség” – ismerteti Máté a pozitívumokat.
| A LEED minősítő rendszert Európában is használják. Magyarországon csupán néhány tucat LEED minősített épület van (például a Skanska Green House irodaháza LEED Platinum.) Magyarországon a LEED mellett elsősorban az angol BREEAM és német DGNB minősítő rendszerek terjedtek el. |
Skanska Green House irodaház (fotó forrása: hg.hu)
Orosz Máté az egy éves gyakorlatán a „zöld” stratégiák élettartam-elemzését kapta feladatul. „A közvetlen főnököm, a kutatási részleg vezetője és egyben a USGBC alelnöke, Chris Pyke, PhD volt. A közös munka eredményeként megszületett tanulmányban az új épületekre vonatkozó LEED minősítő rendszert olyan szemszögből vizsgáltuk meg, hogy a leggyakrabban alkalmazott stratégiák - az épület élettartamához viszonyítva - milyen időtávra vonatkoznak.
„Egy másik projekt keretében lett gyakornoktársammal, Maija Krizmane-vel épület energetikai kutatást végeztünk. Az Egyesült Államok valamennyi LEED minősített épületén vizsgáltuk meg - többek között -, hogy van-e összefüggés az épületek mérete és az elérhető energiahatékonyság között, valamint megfigyelhető-e változás az évek során (javulás illetve romlás - például a gazdasági válság hatására) az energiahatékonyságban” – meséli a doktorandusz. „Ez a kutatás még jelenleg is folyamatban van, de az eddigi eredmények alapján elmondható, hogy nem vonható le egyértelmű összefüggés az épületek mérete és az -energiahatékonysággal összefüggő - LEED pontok között, viszont bizonyos épülettípusoknál nehezebb lehet elérni ugyanazt az energiahatékonyságot” – tudjuk meg Mátétól, aki egy harmadik kutatásban tanácsadóként vett részt. „A francia-amerikai gyakornoktársam, John-Paul Jaudel a LEED kritériumok éghajlat-érzékenységét vizsgálta. A fő kérdés itt az volt, hogy melyek azok a LEED-követelmények, amelyek az éghajlatváltozásra „érzékenyek”, illetve kínálnak-e „éghajlat-rugalmas” megoldásokat.” A kutatás eredménye egy, a tervezők munkáját segítő Microsoft Excel program lett (LEED Climate Resilience Screening Tool), amely segít beazonosítani az éghajlatváltozás-érzékeny LEED krediteket a különböző éghajlati zónákban.
USGBC gyakornokok
„A US Green Building Councilnál töltött egy év hatással volt a kutatásaim irányvonalára. A jövőben szeretném az avulás-energiahatékonyság kérdését a magyarországi környezettudatos épületeken is vizsgálni”– jelenti ki a doktorandusz, aki gyakorlati helyén megszerezte a LEED AP tanúsító bizonyítványt, és - hazatérte után - részt vett néhány magyarországi épület LEED minősítésében is.
|
Orosz Máté, mint gyakornok a munkahelytől nem kaphatott semmilyen anyagi juttatást. A megélhetéshez szükséges anyagi forrást a HAESF ösztöndíja jelentette. „Az ösztöndíj egy kellemes életszínvonalat biztosított a számomra” – meséli. Az egyetlen negatívum, ami a washingtoni hétköznapokban érte, az albérletek színvonala volt. „Szinte lehetetlen volt komfortos, de megfizethető albérletet találni” – fejti ki Máté, aki a munkahelyén egy LEED Platinum minősített épületben dolgozott. „Szívesen mentem be reggelente dolgozni” – emlékszik vissza. „A munkakörnyezet mellett pozitívumként éltem meg a kollégák közvetlen stílusát, és hogy mindenkit egyenrangú félként kezeltek. Ez nagymértékben megkönnyítette az információáramlást” – hangsúlyozza. „Ugyanakkor általánosan jellemző volt a teljesítményorientált szemléletmód és lendület.” Orosz Máté a HAESF ösztöndíjprogrammal kapcsolatban egy fontos kritériumot emel ki, „ha valaki ezzel a programmal szeretne kijutni az Egyesült Államokba, akkor vegye figyelembe, hogy utána két évig Magyarországon kell tartózkodnia” – figyelmeztet. |
Fotó: Philip János; Orosz Máté