Budapest University of Technology and EconomicsFaculty of Civil Engineering - Since 1782

A klímaváltozás komoly nehézség elé állítja az építészeket és mérnököket, az egyre forróbb nyarak, a lehulló csapadék intenzitás növekedése, új tervezési gondolkodást és tervezési metódust vár el a mérnökök és építészektől. Az épületek/lakások élhetőségének vizsgálata és tervezési elvei, fontos kérdéseket vetnek fel, a fenntarthatóság és a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásában. 1993. évi LXXVIII. törvény által meghatározott komfortfokozatok nem követték az elmúlt 30 év alatt bekövetkezett változásokat. A dolgozatban célszerű lenne a megváltozott igényeknek megfelelően a komfortfokozatok újragondolása és kibővítése a lakások hűtés-fűtés, szellőztetés megoldásainak függvényében, támpontot adva a jogalkotóknak is a lakásbesorolási rendszerek aktualizálásához. A doktori kutatás feladata feltárni milyen aktív és passzív védekezési lehetőségeink lehetnek az egyre inkább előtérbe kerülő nyári hőhullámok, (nyári felmelegedés) ellen, amellyel energiatakarékosan oldhatjuk meg épületeink túlmelegedését, de idetartozik a nyári csapadékeloszlás megváltozása is, amely időszakonként jelentős mennyiségű többletcsapadékot okoz az elmúlt 100 évhez képest.

Összevetve a kutatás célja, hogy megállapításokat tegyen a meglévő és az új épületállomány, az élhetőség és fenntarthatóság kérdéskörében, mutassa ki azok összefüggéseit, elemezze azok erősségeit és gyengeségeit és kidolgozza az élhető fenntartható a klímaváltozás hatásait is ellensúlyozni tudó fenntartható épületek/lakások élhetőségének tervezési szempontjait. A dolgozat másik célja, hogy feltárja, elemezze a felhasznált épületszerkezetek energiatakarékos kialakításait, majd összegezze ezen szerkezetek kérdéseit és fenntarthatósági kritériumait a minél kisebb ökológiai lábnyom elérésének érdekében, hogy a környezetvédelmi szempontok minél jobban érvényesülni tudjanak a tervezésben.

A téma fontosságát mutatja, hogy National Human Activity Pattern Survey (NHAPS) szerint az emberek idejük 90%-át belső terekben töltik, ezért az emberközpontú tervezéshez elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a lakók változó igényeit, valamint azt, hogy az épületszerkezeti rendszerek és szerkezeti anyagok milyen módon befolyásolják a lakóterek komfortszintjét. Az egészséges és biztonságos otthoni és munkahelyi környezet belső tereinek kialakítása az élhetőségi, a fenntarthatósági-, illetve a környezetvédelmi szempontokon kell, hogy alapuljanak.

***
Climate change poses serious challenges for architects and engineers, with increasingly hot summers and increased rainfall, requiring new design thinking and design methods from engineers and architects. The examination of the livability of buildings/apartments and their design principles raise important questions in terms of sustainability and counterbalancing the effects of climate change. The comfort levels defined by Act LXXVIII of 1993 have not kept up with the changes that have occurred over the past 30 years. In this paper, it would be appropriate to rethink and expand the comfort levels in accordance with the changed needs, depending on the cooling-heating and ventilation solutions of the apartments, providing a basis for legislators to update the apartment classification systems. The task of the doctoral research is to explore what active and passive defense options we have against the increasingly prominent summer heat waves (summer warming), with which we can solve the overheating of our buildings in an energy-efficient way, but this also includes the change in the distribution of summer precipitation, which periodically causes a significant amount of excess precipitation compared to the past 100 years.

Overall, the aim of the research is to make findings on the issues of existing and new building stock, livability and sustainability, to show their connections, to analyze their strengths and weaknesses and to develop the design aspects of livability of sustainable buildings/apartments that can also offset the effects of climate change. Another goal of the thesis is to explore and analyze the energy-saving designs of the building structures used, and then summarize the issues and sustainability criteria of these structures in order to achieve the smallest possible ecological footprint, so that environmental considerations can be better implemented in the design.

The importance of the topic is shown by the fact that according to the National Human Activity Pattern Survey (NHAPS), people spend 90% of their time indoors, therefore, for human-centered design, it is essential to take into account the changing needs of residents and how building structural systems and structural materials affect the comfort level of living spaces. The design of the interior spaces of a healthy and safe home and workplace environment must be based on livability, sustainability, and environmental considerations.