Budapest University of Technology and EconomicsFaculty of Civil Engineering - Since 1782

A szennyvíztisztító telepek hatékonyságnövelése két egymással összefüggő részből épül fel: ez a tisztítási hatékonyság-beli és az energetikai hatásfoknövelés. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy egy szennyvíztisztító telep szisztematikus hatékonyságnövelésével hatalmas összeget takarítunk meg az éves üzemeltetési költségből: akár 30%-kal csökkenthető a telep elektromos energiafelvétele és ezzel együtt csökkenthető a vízterhelési díj is.

A jelölt feladata ennek az energiaanalízisnek és a hatékonyságnövelési sémáknak az összehasonlítása, valamint a jelenlegi legkorszerűbb módszerek továbbfejlesztése: adat összehasonlítás (benchmarking), helyszíni telepi adatgyűjtés reprezentatív mivoltának és pontossági követelményeinek elemzése, szennyvíztisztító telepi anyagáram és energiamérlegek számítása. A jelölt a főbb eredményeit a fenti témakörökből tézisekben foglalja össze, amik bemutatják az általa tett megállapítás/fejlesztés újszerűségét.

 

Részletesen kifejtve:

 

Benchmarking sémák elemzése: A benchmarking és energiaanalízis a különböző nagyságrendű szennyvíztisztító telepek technológiai, energetikai és költséghatékonysági mutatóit fajlagos értékekre vetítő és ezeket szisztematikusan összehasonlító rendszer. A jelölt feladta ebben a kérdésben: a világszerte alkalmazott benchamarking sémák (Németország, Svédország, Japán, Ausztria, Franciaoország stb.) összehasonlító kritikai elemzése különös tekintettel a magyarországi alkalmazhatóságra.

 

Telepi adatgyűjtés: A szennyvíztisztító telepek vizsgálatának és értékelésének sarkalatos pontja a kellő időbeli sűrűségű és kellő pontosságú mérési adat. Sajnos Magyarországon szinte az összes szennyvíztisztító telepen hiányoznak, ugyanis a mérés rendkívül költséges. A legnagyobb szennyvíztisztító telepeinken is a főbb paraméterekből csupán napi átlagminták adatait archiválják. Ezek alapján lehetetlen olyan anyagforgalmi megállapításokat tenni, amellyel a tisztítási folyamat technológiai és energetikai szempontból sarkalatos elemei, mint például a recirkulációk, valamint levegőztető rendszer hatékonyan vezérelhető lenne.

 

A hidraulikai- és szennyezőanyag-csúcsok eltolódásai, nitrogéncsúcsok és szervesanyag csúcsok dinamikája szakirodalmi tapasztalatok szerint sok esetben néhány perces felbontású adatsorokat kívánnak meg.

 

A jelölttől elvárt feladat a szakirodalomban lévő adatgyűjtési és adatarchiválási sémák kritikai elemzése, amely kiterjed az adatgyűjtés módjára, mintavételi helyekre, időbeli sűrűségre, laboratóriumi szenzor-kalibrációs módokra és egy Magyarországon alkalmazható séma kidolgozása és bevezetése egy szennyvíztisztítón.

 

Szintén a feladat része az innen nyert adatokkal benchmarking adatok levezetése a vizsgált szennyvíztisztítóra, valamint technológiai vonatkozású megállapítások tétele a szennyvíztisztító üzemére vonatkozóan.