A szennyvíztisztító telepek tisztítási és energetikai hatékonyságát, valamint
üzembiztonságát döntően meghatározó műtárgyai a levegőztetett homokfogók és a levegőztető (aerob) medencék.
Hatásfokuk nagyban függ a bennük lezajlódó áramlási folyamatoktól.
Nem megfelelő áramlási viszonyok holtterekhez, a rendelkezésre álló térfogat nem megfelelő
kihasználtságához vezetnek. Ez a levegőztető medencékben kedvezőtlen oxigénbeoldódást, levegőztetett
homokfogókban pedig nem elégséges homok- és zsírleválasztást és így dugulásokat, lerakódásokat
kopásokat és egyéb jelentős károkat eredményez.
A fentiekből következik, hogy áramlástani vizsgálatokkal és optimalizációval, kis beruházási
igényű illetve üzembeli változtatásokkal a beruházás mértékéhez viszonyítva nagy hatékonyságnövekedést
érhetünk el. Kiemelkedő jelentőséggel bír ezen műtárgyak levegőigényének az optimalizációja, hiszen a
túlzottan alacsony és túlzottan magas bevitt levegőmennyiség egyaránt technológiai és energetikai problémákhoz vezet.
A jelölt feladata a szennyvíztisztító levegőztetett műtárgyainak meghatározó áramlástani folyamatainak
leképezése numerikus modell segítségével. A kutatási terv szerint a vizsgálatok valamely közepes és/vagy
nagyvárosi szennyvíztisztító telepen történnek. A folyamatok megértéséhez, a modell felépítéséhez és a
modellezés folyamatához helyszíni áramlásméréseket kell végezni, amelyeket szükség szerint ki kell egészíteni
félüzemi és laboratóriumi kísérletekkel. A jelölt feladata ezen túlmenően általánosítható hatékonyságnövelő
javaslatokat tenni a vizsgált típusú műtárgyakra, amelyek ezen műtárgytípusok jelenlegi tervezési és üzemeltetési elveit pontosítják, javítják.