Az újonnan kifejlesztett extra nagy szilárdságú acélok széles skáláját kínálják az acélgyártók, amelyek szélesebb körű építőmérnöki alkalmazásának megalapozásához stabilitási viselkedésük pontosabb elemzése elkerülhetetlenül szükséges.
A szerkezeti elemekben fellépő feszültségállapot pontosabb tanulmányozása, a többtengelyű feszültségállapot vizsgálata és tekintetbe vétele lehetővé teszi az acélanyag duktilitási feltételeinek pontosabb megállapítását. A gyártás során kialakuló sajátfeszültségi állapotok alapvetően befolyásolják a szerkezeti elemek stabilitási viselkedését. Eddig kutatások bizonyítják, hogy az extra magas szilárdságú acélokból készült szelvények sajátfeszültség-eloszlása, valamint geometriai imperfekcióik kedvezőbben alakulnak az elvártnál, ezen hatások részletes elemzésre várnak. A stabilitási követelmények teljesítésének ellenőrzése, a jelenleg meglévő szabványos vizsgálatok – első lépéseként a kihajlásvizsgálat - kiterjesztése az extra nagy szilárdságú acélokra teszi teljessé a vizsgálatok körét.
A jelentkezőnek az alábbi feladatokat kell teljesítenie:
irodalomkutatás – a fellelhető kutatási eredmények és folyó kutatási projektek áttekintése és szisztematikus kiértékelése; alkalmazható laboratóriumi vizsgálati módszerek áttekintése; nemlineáris végeselemes modellezés, analízis eljárásai;
kísérleti vizsgálati program összeállítása és elvégzése extra nagy szilárdságú próbatesteken a feszültségeloszlás, a sajátfeszültségek, imperfekciók valamint stabilitási jelenségek vizsgálatára;
numerikus modell felépítése és verifikálása az eredmények terének kiterjesztésére;
javaslat kidolgozása az extra nagy szilárdságú acélok duktilitási, valamint kihajlási alkalmazási szabályaira.