Lézerszkennelt pontfelhők egymáshoz kapcsolásának két fő irányvonala terjedt el széles körben: mesterséges és természetes kapcsolópontos illesztés. Műszertől függően számos kapcsolópont megoldás van használatban, melyeket a beépített szoftverek algoritmusai hatékonyan ismernek fel automatikusan és kezelnek. Számos esetben azonban nincs lehetőség a standard kapcsolójelek használatára (pl. különböző forrásból származó állományok összekapcsolása), ilyenkor alternatív megoldásokhoz kell fordulni. Ilyen megoldás lehet más műszerhez való vagy utólagosan készített, nem gyártótól származó kapcsolópontok alkalmazása vagy természetes sarokpontok, élek használata.
Feladat földi és mobil lézerszkenneléssel nyert pontfelhők összekapcsolásának és georeferálásának vizsgálata. A munka során megvizsgálandó a különböző illesztési módszerek (pl. különböző illesztő pontjelek vagy természetes illesztés segítségével) és algoritmusok hatékonysága különböző típusú (pl. forrás, méret, sűrűség, zajosság) pontfelhők esetén.
A lézerszkennelt pontfelhők feldolgozása nagy számítási kapacitás igényű feladat. Célszerű olyan optimalizálási eljárásokat kidolgozni, melyekkel a számítástechnikai igény és a feldolgozási idő csökkenthető. Vizsgálandó, hogy milyen újramintavételezési eljárásokat lehet már az illesztési fázis előtt elvégezni, felgyorsítva így a feldolgozásra alkalmas pontfelhő előállításának idejét.
Az illesztés vizsgálata nem csak különböző pontfelhők egymáshoz történő összekapcsolására tér ki, feladat az abszolút tájékozás, a georeferálás is. Elemezni kell az illesztőpontok mérési pontosságának hatását a teljes pontfelhő abszolút pontosságára, mely várhatóan számos próbamérés elvégzését követeli meg.