A szigorlati tárgyak tematikája véglegesnek tekinthető, tehát a következő négy-öt évben ezen nem kívánunk változtatni. A megadott szakirodalom azonban csak tájékoztató jellegű, a jelölteknek személyre szólóan, a témavezetővel egyeztetve jelöljük ki a felhasználandó könyveket, jegyzeteket.
Főtárgy
A tárgy fő területei:
Folyadékáramlások determinisztikus hidrodinamikai leírása, turbulencia.
Turbulens áramlások sztochasztikus leírása, jellemző sztochasztikus tér- és időléptékek, spektráleloszlások.
Turbulens szél- és vízmozgás példák, két- és háromdimenziós örvényes áramlások.
Az elkeveredés áramlástani értelmezése, advektív transzport, turbulens diffúzió, Fick-féle törvények, turbulens diszperzió.
Elkeveredési folyamatok mérése, diszperziós együtthatók becslése. Nem-konzervatív kémiai és hőszennyezések elkeveredése.
Többfázisú rendszerek, légbuborékok, olajszennyezés, szilárd részecskék elkeveredése, hordalék- és jégmozgás.
Sűrűségi áramlások. Az elkeveredés szabályozása. Elkeveredés felszín alatti áramlásokban.
Numerikus áramlásmodellezési technikák, véges differenciák, végeselem módszerek, multigrid módszer.
Elkeveredési folyamatok modellezése, számítógépes sztochasztikus szimulációs módszerek, részecskeszemléletű szimuláció.
Ajánlott irodalom:
Németh E. (1963): Hidromechanika, Tankönyvkiadó, Budapest, 1963
Starosolszky Ö. (1970): Vízépítési hidraulika, Műszaki Könyvkiadó, 1970
Fischer et al. (1979): Mixing in inland and coastal waters, Academic Press, 1979
Abbott, M. (1979): Computational Hydraulics, Pitman, 1979
Főtárgy
A tárgy fő területei:
Alapfogalmak. Rendszer és környezet. Állapotjellemzés.
Empirikus hőmérsékleti skálák.
Boyle-Mariotte törvény; Gay-Lussac törvény; az ideális-gáz skála.
Állapotegyenletek: ideális gáz, reális gáz, kondenzált közegek.
Az anyag molekuláris szerkezete: Avogadro-szám, általános gázállandó. A molekulák mérete.
Kölcsönhatások; egyensúly és folyamat, nulladik főtétel.
Állapotváltozások, kvázisztatikus, reverzibilis és irreverzibilis folyamatok.
A belsőenergia értelmezése. Rendezett és rendezetlen energiaközlés. A termodinamika első főtétele.
Kondenzált közegek belsőenergiája. Fajhő, mólhő. Doulong-Petit-törvény.
Gázok belsőenergiája. Az ideális gáz fajhői, mólhői. Az első főtétel alkalmazása ideális gáz állapotváltozásaira.
Körfolyamatok, hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú.
A spontán folyamat iránya. A termodinamika második főtétele.
A Carnot-körfolyamat. Az entrópia definíciója. Entrópia-változás reverzibilis és irreverzibilis folyamatokban. Clausius-féle egyenlőtlenség. Zárt rendszer egyensúlya, az entrópianövekedés tétele. Entrópiaszámítások egyszerű irreverzibilis folyamatokra.
A termodinamika harmadik főtétele.
A termodinamika egyenletei változó anyagmennyiségnél.
Fázisátalakulások. Fázisdiagram, van der Waals-egyenlet, kritikus pont. A Clausius-Clapeyron egyenlet.
Kémiai alapfogalmak, az anyagszerkezet alapjai, kémiai kötések.
A víz szerkezete, összefüggések a szerkezet a víz fontosabb tulajdonságai között.
Oldatok és a különböző anyagok oldódásának sajátosságai.
A kémiai reakciók főbb típusai.
Oxidáció és redukció, folyamatok oxidatív és reduktív vízi környezetben.
A pH és pufferkapacitás, szerepük a természetes vizekben, valamint a víz- és szennyvíztisztítási technológiákban.
A kémiai egyensúlyok és azok befolyásolásának lehetőségei.
Átalakulások és kölcsönhatások vízi környezetben, a kémiai folyamatok sebessége. A kémiai átalakulások energetikai háttere. Katalízis, katalizátorok, biokatalizátorok.
Kolloid rendszerek.
A víz szén-dioxid háztartása, a csapadék savasodása és ennek hatásai Magyarországon valamint külföldön.
A víz- és szennyvíztisztítás során lejátszódó alapvető kémiai folyamatok.
A vízi környezetben megvalósuló kémiai folyamatok.
Ajánlott irodalom:
Károlyházy F., Marx Gy. és Nagy K.: Statisztikus mechanika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965
Erdey-Grúz T.: A fizikai kémia alapjai, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963
Stumm, W. és Morgan, J.J.: Aquatic Chemistry, A Wiley-Interscience Publication New York, 1981
Papp S. és Kümmel, R.: Környezeti kémia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992
Főtárgy
A tárgy fő területei:
Az ökológia, a környezetvédelem és a mérnöki tudomány határterülete.
Evolúciós ökológia.
Mérnök és ökológus párbeszéde.
Földünk jelentősebb problémái (túlnépesedés, túlfogyasztás, a gazdasági fejlődés következményei, mérnöki létesítmények ökológiai hatásai, járványok és a technikai haladás.
Alkalmazott ökológiai megoldások az építőmérnöki gyakorlatban (természetes szennyvíztisztítás, biotechnikai tórehabilitációs eljárások, ökológiai mederrekonstrukció.
Sekély és mély tavak, valamint folyóvizek ökológiai viszonyai, a közös törvényszerűségek és a legfontosabb eltérések.
Vízterek fizikai és kémiai viszonyai.
Planktonikus életközösségek, "bottom up" és "top down" szabályozási mechanizmusok Bentikus életközösségek, sekély tavak "két stabil állapotának" elmélete.
Az árterek szerepe folyóvízek ökológiai viszonyaiban.
Vízszennyezések hatása a vízterek ökológiai állapotára, különös tekintettel a sekély tavak eutrofizálódására.
Ajánlott irodalom:
Felföldy L. (1981): A vizek környezettana: Általános hidrobiológia. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 290.
Felföldy L. (1984): Hidrobiológia - szavakban. - Vízügyi Hidrobiológia 13, VIZDOK, Budapest, p. 250.
Dévai Gy., Czégény I., Dévai I., Heim Cs., Moldován J. és Preczner Zs. (1984): Balatoni és zalai üledékek ökológiai hatásvizsgálata az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) példáján. - Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. l, p. 183.
Kárász I. (1990): Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek Typotex kft, Budapest, p. 162.
Lányi Gy. (1998): Ökológia tényről tényre: Enciklopédia és értelmező szótár Környezet és Fejlődés Kiadó, Budapest, p. 192.
Melléktárgy
A tárgy fő területei:
Potenciálos áramlások fogalma, jellemzői, törvényszerűségei. Síkáramlások komplex potenciálos tárgyalása. Térbeli áramlások potenciálos tárgyalása. Áramképek, sebesség- és potenciáleloszlások. A Darcy-féle szivárgás, mint potenciálos áramlás. Szivárgási alapfeladatok analitikus és numerikus megoldása.
Fizikai hasonlóság és modellezés. Uralkodó erők, klasszikus modelltörvények. Hasonlósági kritériumok és invariánsok. Hidraulikai modellek, méretarányhatás, modelltorzulás. Kettőnél több erő figyelembe vétele, hidroelasztikai modellek. A szivárgás hidroelektromos analóg modellezése, Hele-Shaw modellek.
Áramlási folyamatok leírása mesterséges és természetes vízfolyásokban, vízfolyásrendszerek. Folyami hullámjelenségek. Műtárgyak hidraulikai tulajdonságai. Folyami áramlások korszerű mérése. Áramlások irányítása. Hordalékmozgás, morfológiai sajátosságok.
Sekély és mély tavak jellemzői. Levegő-vízfelszín határréteg-folyamatok, szél keltette vízmozgások. Hullámzás és szerepe a víz- és üledékmozgásban, víz-mederfelszín határréteg-folyamatok. Szekundér áramlási jelenségek, tavi turbulencia, áramlások mérése és feldolgozása. Vízinövényzet szerepe az áramlási és üledékvándorlási folyamatokban.
Ajánlott irodalom
Németh E. (1963): Hidromechanika, Tankönyvkiadó, Budapest, 1963
Strarosolszky Ö. (1970): Vízépítési hidraulika, Műszaki Könyvkiadó, 1970
Simons, P. (1980): Circulation Models for Lakes and Inland Seas, Bulletin CCIW, 1980
Melléktárgy
A tárgy fő területei:
Hidrológiai folyamatok elméleti leírása, modellalkotás. Lineáris rendszerek, bemenet-kimenet modellek, klasszikus Nash és Dooge modellek, kaszkád modellek, nemlineáris modellek. Csapadék-lefolyás modellek, beszivárgás, terepi és mederbeli lefolyás modelljei, paraméteridentifikáció, szimuláció. Determinisztikus és sztochasztikus modellek megfeleltetése és/vagy összekapcsolása. Hidrológiai előrejelzési módszerek, különböző időelőnyű előrejelzési eljárások. Meteorológiai előrejelzés, radar- és műholdadatok felhasználása. Riasztórendszerek, mérő- és adatgyűjtő rendszerek és szerepük az árvízi előrejelzésben.
Felszínalatti vizek hidrogeológiai osztályozása eredet és földtani környezet alapján. A porózus kőzetek vizének - talaj és rétegvíz - elhelyezkedése, járása, nyomásviszonyai, áramlása, hőmérséklete és minősége. A hasadékos tárolók vizének - nem karsztos és karsztos kőzetek - elhelyezkedése, típusai, járása és áramlása, hőmérséklete és minősége. A felszínalatti vizek kapcsolata. Felszín alatti vízkészletek meghatározása, minőségi és mennyiségi (védőidom) védelme.
A klímaváltozás hidrológiai környezetre gyakorolt különféle tér-idő hatásának elemzése. Kiváltó okok, lehetséges jövőképek, az előrejelzés lehetősége. Az óceánok és a légtér változásai, klímamodellek, társadalmi vonatkozások. A hidrológiai elemekre (csapadék, lefolyás, párolgás) levonható következtetések, várható nagytérségi és regionális következmények.
Ajánlott irodalom
Zsuffa I. (1997-98): Műszaki hidrológia I-III., Műszaki Könyvkiadó, 1997-98
Ven Te Chow et al. (1988): Applied Hydrology, Mcgraw-Hill, 1988
Melléktárgy
A tárgy fő területei:
A fenntartható vízkészletgazdálkodás alapelvei. A vízkészletek és igények feltárásának, mennyiségi és minőségi értékelésének módszerei. Áttérés a vízigények kielégítéséről a vízigények szabályozására. A világ, Európa és Magyarország vízkészleteinek és igényeinek értékelése mennyiségi és minőségi szempontból. Gazdasági elemzések módszerei, a költségvisszatérülés elvének alkalmazása.
A vízgyűjtőre épülő vízgazdálkodás lényege és alapelvei. Az EU vízgazdálkodási politikája, Vízgazdálkodási Keretirányelve. Vízgyűjtő feltárás, a környezeti célok és a célok eléréséhez megvalósítandó tevékenységi programok meghatározása. A vízgyűjtőgazdálkodás informatikai, GIS és matematikai modellezési igényei. A vízhez kötődő információáramlás számítástechnikai rendszerben való kezelése, a rendszer jellemző elemei és összekapcsolásuk, döntéstámogató szerepük. Internet-alapú információs és kommunikációs technológia.
A mezőgazdaság és a mezőgazdasági vízgazdálkodás változásai és stratégiái a világon, Európában és Magyarországon. A mezőgazdaság mennyiségi és minőségi vízigényei. A mezőgazdaság hatásai a vízkészletek mennyiségére és minőségére. Az EU Keretirányelvének hatásai a mezőgazdasági vízgazdálkodásra. A vizes élőhelyek és a mezőgazdaság.
Víztakarékos és környezetharmonikus öntözési módszerek. Döntés Támogató Rendszerek a mezőgazdasági vízgazdálkodás problémáinak megoldásához.
Az árvíz, mint természeti katasztrófa. A mértékadó árvíz. Az ármentesítés szerkezeti és nem szerkezeti módszerei. Az árvízvédekezés műszaki, társadalmi és ökológiai vonatkozásai. Árvízvédelem és a területfejlesztés. Az árvizek gazdasági hatásai, a fejlesztések közgazdasági megalapozása. Ártéri öblözetek. Az árvízvédelmi biztonság és kockázat; kockázati térképezés, nemzetközi vonatkozások. Az árvízvédelem és a nyilvánosság, a társadalom árvíz-tudatának fejlesztése.
Ajánlott irodalom:
Ijjas I. (sajtó alatt): Mezőgazdasági vízgazdálkodás az Európai Unióban, (sajtó alatt)
Ijjas I. (szerkesztés alatt): Az Európai Unió vízgazdálkodása, Kézirat, szerkesztés alatt
Ijjas I. és Szlávik L. (1999): Vízgazdálkodás, Tanszéki jegyzet, BME VVT. 1999
Melléktárgy
A tárgy fő területei:
A környezeti rendszerek viselkedését befolyásoló hidrometeorológiai, morfológiai, agrárkörnyezeti, vízminőségi és ökológiai hatások.
A környezeti monitoring rendszerek tervezésének alapjai. Az adathiányok hatásai, a mezőinformációk előállítási lehetőségei nem-pontszerű adatokból.
Hibás adatok kiszűrési lehetőségei, zajos adatok adatszűrési módszerei.
Interpolációs és extrapolációstechnikák, a folytonos adatsorok visszaállításához szükséges adatsűrűség.
A felsorolt problémák megoldása matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával, kapcsolódó vízminőségszabályozási és a hidrológiai esettanulmányok bemutatása.
A biológiai szennyvíztisztítás modellezési módszere.
A vízminőségi modellezés korszerű módszerei.
A folyóvizi vízminőségi modellezés legújabb standard módszerei.
A szennyvízbevezetésekkel kapcsolatos vízminőségszabályozás problémái: döntéstámogatás bizonytalan feltételek között, költségoptimális beruházások tervezésével kapcsolatos módszerek (lineáris programozás, dinamikus programozás, szimuláció).
Gyakorlati példák a befogadóba történő szennyvízbevezetés és a szennyvíztisztítás modellezésére.
Ajánlott irodalom:
D.P. Loucks, J.R. stedinger, D.A. Haith (1981): Water resource Systems Planning and Analyses, Prentice Hall Inc. Englewood Cliffs
Melléktárgy
A tárgy fő területei:
A vízfolyások oxigénháztartása: folyamatok és azok modellezése, szabályozásának lehetőségei.
Tavak eutrofizációja: tápanyagok szerepe, foszfor- és nitrogén-forgalom.
Egyszerűsített foszfor-forgalmi modell, komplex, dinamikus táplálék-lánc modellek alkalmazása.
Az eutrofizáció szabályozása, pontszerű és diffúz szennyezések, külső és belső terhelések.
A nem-pontszerű (diffúz) szennyezések meghatározását szolgáló módszerek.
A vízminősítés célja.
Rendeletek és szabványok. A szabályozások alapjai. A szabályozások változása. Globális, regionális és országos szabályozások. A víz keretirányelv. A hazai vízminősítési rendszerek kialakulása.
Kémiai, biológiai, ökológiai és mikrobiológiai vízminősítés. Monitoring rendszerek. Vízvizsgáló laboratóriumok. Vizsgálati módszerek.
A vízminősítésbe bevont komponensek. Vízminősítés különböző céllal: ivóvízminősítés, szennyvízminősítés, felszíni- és felszínalatti vizek minősítése.
Ajánlott irodalom:
Thomann, R.V. and Müller, J.A. (1987): Principles of surface water Quality Modelling and Control, Harper and Row Publishers, New York, p.644
Chapra, S.C.(1997): Surface Water-Quality Modelling McGraw-Hill
J.A. Thornton, W. Rast, M.M. Holland, G. Jolankai and S.O. Ryding (1999): Assessment and Control of Nonpoint Source Pollution of Aquatic Ecosystems, The Parthenon Publishing Group, Paris, 1999. p. 466
Novotny, V. (ed) (1995): Nonpoint pollution and urban stormwater management. Water Quality management library, Vol. 9. Technomic Publishing Co. Inc.
Somlyódy, L. and van Straten, G. (1986): Modeling and Managing Shallow Lake Eutrophication, with Application to Lake Balaton, Springer-Verlag, Berlin, p. 386
Felföldy L. (1974): A biológiai vízminősítés. - Vízügyi Hidrobiológia 3, VIZDOK, Budapest, p. 242
Melléktárgy
A tárgy fő területei:
A víztisztítási technológiák során alkalmazott alapvető folyamatok, a folyamatok optimális körülményei, megvalósítási lehetőségek, a jelenlegi hazai gyakorlat. Jellemző vízminőségek és a kapcsolódó tisztítási igények. A technológia kiválasztásának és kialakításának szempontjai.
Felszín alatti vizek kezelése különös tekintettel az arzén-vegyületeket és ammónium ionokat tartalmazó vizekre.
Felszíni vizek tisztítása: koaguláció, flokkuláció, szilárd-folyadék fázisszétválasztás, oxidáció, adszorpció.
A fertőtlenítés, mint a víztisztítási technológiák kulcsproblémája.
A vízkezelés során keletkező hulladékok (iszapok, regeneráló folyadékok, stb.) kezelése.
A másodlagos vízminőségromlás alapvető okai. Víztisztító telepek kialakítása.
Művelet típusok. A technológiai méretezés és a szerkezeti kialakítás alapvető szempontjai, alapvető és járulékos folyamatok.
Hidraulikai vonatkozások, a kis sebességű áramlások sajátosságai. A hidraulikai kialakítás alapvető típusai és szempontjai. Műtárgyak helyszíni hidraulikai vizsgálata.
Számítási, modellezési lehetőségek és korlátaik.
Gerebek, szitaszűrők, mikroszita szűrők szerkezeti kialakítása.
Tározómedencék, ülepítők és derítők, gyorsszűrők és gyorsszűrő rendszerek hidraulikai és szerkezeti kialakítása.
Lassúszűrők és szerkezeti kialakításuk.
Hidraulikus és gépi vegyszerbekeverők.
Levegőztetők.
A közegészségügyi kockázat fogalma, becslésének elméleti és gyakorlati vonatkozásai.
A különböző vegyületek, elemek,(pl. higany, arzén, radon) vízbeli jelenlétének közegészségügyi megítélése.
Toxinok a vízben, azok közegészségügyi hatásai.
Fertőtlenítési melléktermékek, ártalmas voltuk részletes elemzése.
A befogadók terhelhetősége.
Mikroszennyező anyagok eltávolításának korszerű módjai.
A vízfogyasztó reaktor voltából eredő problémák.
Ajánlott irodalom:
Öllős G. (1998): Víztisztítás - üzemeltetés , Egri Nyomda Kft. p. 965
Öllős G. (2000): Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei, Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény Esztergom, p. 755
De Zuane, J. (1997): Handbook of Drinking Water Quality, John Wiley and Sons, Inc. New York, p. 575
Hall, T. and Hyde, R.A.(eds) )1992): Water Treatment Processes and Practices, WRc Swindon, UK. p. 218
Degrémont Inc. (1979): Water Treatment Handbook, Halsted Press, a Division of John Wiley and Sons, Inc., New York, p. 1186
Melléktárgy
A tárgy fő területei:
A szennyvíztisztítás során lejátszódó fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai folyamatok részletei.
A növényi tápanyagok (N- és P-vegyületek) eltávolítására megvalósított különböző technológiák.
A kémiai szennyvíztisztítás külföldi példái, a hazai alkalmazás lehetőségeinek elemzése.
A különböző biofilmeket alkalmazó eljárások összehasonlítása.
A vékony biofilmes eljárások, különös tekintettel a nitrogén formák átalakítására, illetve eltávolítására (nitrifikáció, denitrifikáció).
Biológiai foszfor-eltávolítás.
SBR eljárások és alkalmazhatósági korlátaik.
A biodegradáció folyamatának alaptényezői és leírása
A biológiai bonthatóság (biodegradálhatóság) környezetvédelmi jelentősége. A különböző létező definíciók, azok összefüggései és ellentmondásai.
A biológiai bonthatóságot befolyásoló alaptényezők. A bontandó szubsztrát jellege és koncentrációja. A bontást végző mikroflóra összetétele és koncentrációja. Az elektronakceptor (O2, NO3-, SO42-, HCO3- H+, ill. szerves vegyületek) szerepe a biodegradáció folyamatának alakulásában.
A különböző szubsztrátok együttes biodegradációjának folyamatai. A szubsztrátinhibíció és a kometabolízis főbb formái.
A biodegradációs folyamatok modellezhetőségének és matematikai leírhatóságának alapvető problémái és megoldási lehetőségei.
A biológiai bonthatóság mérési alternatívái, ezen eljárások előnyeinek és megoldásra váró hátrányainak összehasonlító értékelésével.
Alkalmazott biodegradáció a szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszerekben
Spontán és irányított biodegradáció a különböző tároló- és csatorna- rendszerekben.
Célzott biodegradáció az eleveniszapos biológiai szennyvíztisztításban. A biodegradáció körülményeinek befolyásolási lehetőségei. A bontást végző mikroflóra szerkezetének optimálása. Biodegradációs folyamatok szelektív előidézésének és hatékonyságuk növelésének költségkímélő lehetőségei
Célzott biodegradáció kötöttágyas és diszperz-biofilm reaktorok felhasználásával
A biológiai szennyvíztisztítás modellkísérleteinek és matematikai leírásának alapkérdései.
Ajánlott irodalom:
Henze, M., Harremoes, P., Jansen, J.C. and Arvin, E. (1995): Wastewater treatment, Springer-Verlag, Berlin, p. 383
Benedek P. és Valló S. (1990): Víztisztítás-szennyvíztisztítás zsebkönyv , Műszaki Könyvkiadó, Budapest p. 687
Benedek P. (ed) (1990): Biotechnológia a környezetvédelemben, Műszaki Könyvkiadó, Budapest p. 283
Fleit E. (1994): Baktériumtársulások ökológiai vizsgálata az eleveniszapos szennyvíztisztításban, KGI, Budapest
Melléktárgy
A tárgy fő területei:
A természetes szennyvíztisztítók típusai, bemutatása, működésük, szervesanyag, növényi tápanyag és egyéb szennyezőanyag eltávolítási hatásfokuk, az elfolyó víz minőségének jellemzése. Tárgyaljuk
A természetes szennyvíztisztítók beruházási és működési költségei, élettartamuk és közegészségügyi jellemzőik.
A természetes szennyvíztisztítók és a hagyományos eleveniszapos eljárások összehasonlítása. A természetes szennyvíztisztítók működési tapasztalatai hazai és a nemzetközi példák alapján.
A szennyvíztisztítás során keletkező iszapok összetétele: fizikai, kémiai és biológiai jellemzői.
A szennyvíziszapok stabilizálása, az energiahasznosítás lehetőségei.
Az iszapok szállítása és elhelyezése hulladéklerakókban.
A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának feltételei, lehetőségei és módszerei: közvetlen és komposztálásos eljárások.
A települési folyékony hulladékok (szennyvíztárolók, oldómedencék) és csatornaiszapok szállítása, kezelése és elhelyezése.
Ajánlott irodalom:
Hammer, D.A. (ed.) 1988: Constructed wetlands for wastewater treatment, Lewis Publishers
Cooper, P.F.; Findlater, B.C. (eds.) (1990): Constructed wetlands in water pollution control Pergamon Press, ISBN 0-08-040784-6
NYUDUVIZIG (2001): Gyökérmezős szennyvíztisztítás magyarországi műszaki szabályozásának megalapozása a kiadott alkalmazási engedélyek és osztrák szabványok felhasználásával. K+F munka zárójelentése, Szombathely, kézirat.
Benedek P. és Valló S. (1990): Víztisztítás-szennyvíztisztítás zsebkönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest p. 687
Hall, J.E.(ed) (1991): Alternative uses for sewage sludge, Pergamon Press, Oxford, p. 387
