2014. March 11.
A Várostervezési Napok 2014 verseny keretében a jövő mérnökei a Petőfi híd Pesti lábához egy a „hídfőterek sorába illeszkedő teret” álmodták meg.
Az idén ötödik alkalommal megrendezett ötletpályázaton összesen hét csapat mérte össze szakmai tudását és kreativitását. A kiírásnak megfelelően az öt fős csoportok „vegyesen” építő-, építész és közlekedésmérnök hallgatókból álltak. Pászti Renátó, a verseny főkoordinátora az epito.bme.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy általában az alapképzésben (másodévtől negyedévig) tanuló diákok indulnak a megmérettetésen, de „idén először egy doktorandusz is jelentkezett.”
A helyszín kiválasztásakor a szervezők figyelembe vették, hogy „a jelentkező építészeti és közlekedési problémák kihívást jelentsenek a versenyzők számára.” A választás a nagykörút két jellegzetes „közlekedési csomópontja” – Boráros tér, Blaha Lujza tér – közül végül a hányattatott sorsú Boráros térre esett. Pászti Renátó szerint a döntésben szerepet játszott, hogy a Blaha Lujza tér közlekedési kötöttségeit „mikroszinten lehetetlen vizsgálni, a makroszintű elemzésre pedig a csapatok rendelkezésére álló két napi műhelymunka kevés”. A verseny koordinátorától megtudtuk, hogy a BKK Zrt és Szűcs Balázs, a IX. kerület főépítésze is a Boráros teret javasolta, amelynek rehabilitációjára „napjainkig konkrét tervek még nem születtek.”
A kijelölt terület Budapest vérkeringésének szerves része, ugyanakkor környezetileg olyannyira elhanyagolt, hogy napjainkban csupán közlekedési csomópontként funkcionál. A csapatok koncepcióival szemben támasztott kritérium volt, hogy megfeleljenek a hálózatépítés, a környezet átalakítás, valamint a 21. századi társadalmi változások szülte követelményeknek is.
Részlet a nyertes prezentációból
A jövő mérnökei szerint a terület jelenlegi formájában egy túlméretezett, arculatát vesztett átszállási csomópont, ahol rengeteg a kihasználatlan holtrész. A vízszintesen zöldfelületekkel jól tagolt területet függőlegesen a felosztás teljes hiánya jellemzi, amely a járókelőkben szürke, egyhangú benyomást kelt. „A Boráros téren az 1970-es évek közlekedési állapota konzerválódott” – hangoztatták. A helyzetet súlyosbítja a Petőfi híd „autópálya” jellege is, ezért a csapatok fontosnak tartanák a „belváros új kapujának” tekinthető részen a közlekedés újra gondolását. A szervezők a tervek megvalósulási idejéül az ötös metró átadásának évét, 2025-öt jelölték meg. A csapatok a négyes metró elhúzódó épülése kapcsán szkeptikusan nyilatkoztak a tervezet újabb metró megvalósulásáról, ezért a tömegközlekedés átszervezésére olyan alternatív megoldásban gondolkodtak, mint például egy gyorsvillamos rendszer kialakítása, a 2-es villamos - a Fővám térhez hasonlóan – a föld alá vezetése, vagy éppen rejtett buszpályaudvar létesítése. Az autós forgalom okozta dugók kiküszöbölését a mérnökhallgatók (napszakonként változna, hogy melyik irányban kétsávos) híd alatti alagút építésével, vagy éppen a vasúti közlekedésben megszokott fordítókorong kialakításával oldanák meg, de olyan csapat is akadt, akik szerint 2025-re bevezetésre kerülő dugó díj hatására a forgalom csökkenni fog.
Részlet a harmadik helyezett csapat prezentációjából
A hallgatók a tér arculatának kialakításakor fontosnak tartották az akadálymentesítést, a jelenleginél gördülékenyebb átszállási lehetőségek kialakítását és kerékpárutak létesítését is. A központi tér mellett hangsúly kapott a „naposabbik Duna part” szerepének erősítése. A tervek között szerepelt vízen lebegő színpaddal rendelkező amfiteátrum, uszálystrand, a Dürer parkot utánzó szeparé, szabadtéri rendezvényeknek helyet biztosító terület, látványlift, futópálya, bicikliút, sportközpont csak, hogy néhány példát említsünk. Az eltérő koncepciók egyvalamiben azonban megegyeztek. A hallgatók olyan teret képzeltek el, amely a pihenésről, a kikapcsolódásról szólna, amely az emberek célállomása és nem átszállási pontja lenne.
Részlet a második helyezett csapat prezentációjából
A csapatok munkáit hét tagú zsűri vetette górcső alá. A bírálóbizottság tagjai között helyet foglalt az érintett három kar egy-egy oktatója, akik a fiatalok felkérését „mindig nagy lelkesedéssel veszik, hiszen egy együttműködést, kreativitást és szakmai tudást igénylő munkában saját tanítványaikat láthatják viszont” – mutat rá a rendezvény szellemiségére Pászti Renátó, akitől megtudjuk, hogy Várostervezési Napok négy állandó zsűritaggal (Ekés András, Dományi Bálint, Dr. Bocz Péter és Dr. Mándoki Péter) is büszkélkedhet. A szervezők minden évben felkérik a tervezési helyszín kerületének főépítészét is, hiszen „ő tudja a legtöbb információt a jövőbeni fejlesztésekről.” Szűcs Balázs más irányú elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni a rendezvényen, ezért a zsűri tagjai között (személyes ajánlásának köszönhetően) Gresó György „helyettesítette”. A TriGránit Fejlesztési Zrt. fejlesztési tanácsadójától „rengeteg segítséget kaptunk” - nyilatkozta a főszervező. A főváros képviseletében (Finta Sándor, Budapest főépítészének közbenjárására) Deák Krisztina Erzsébet, a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályának, hivatali főtanácsosa vállalta a zsűrizést.
|
A 2014-es Várostervezési Napok zsűri tagjai: Ekés András a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója, a zsűri elnöke, Benkő Melinda PhD, az Urbanisztika tanszék vezetője; Deák Krisztina Erzsébet, a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályának, hivatali főtanácsosa; Dr. Bocz Péter az Út- és Vasútépítési Tanszék docense; Dományi Bálint a BKK Zrt. munkatársa; Gresó György a TriGránit Fejlesztési Zrt. fejlesztési tanácsadója; Dr. Mándoki Péter a Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék docense. |
1. helyezett csapat: Frenyó István, Édelmayer Zsófia, Mudry Luca, Spohn Márton, Hajdu Marcell,
2. helyezett csapat: Domonkos András, Szabó Dániel, Hegyi István, Opoldusz Máté, Caesar Bálint
3. helyezett csapat: Zsugonits Eszter, Nagy Adrienn, Nagy Gábor, Slosár Lívia, (Kapcsos Ádám)
„A Várostervezési Napok iránt a főváros egyelőre csak akkor érdeklődik, ha mi felkeressük őket” – tudjuk meg Pászti Renátótól, aki szerint az idei év nagy előrelépése volt, hogy Deák Krisztina Erzsébe, a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályának hivatali főtanácsosa részt vett a zsűrizésben, "ezzel is kifejezve, hogy megéri komolyabb szinten foglalkozni a rendezvénnyel.” Az esemény koordinátora reményét fejezte ki, hogy „az elkövetkezendő években már a város fog felkeresni minket, azzal a kérdéssel, hogy Mi lesz a helyszíne a Várostervezési Napoknak?”
|
A Várostervezési Napok többnapos, hallgatókat megmozgató, kreatív műhelymunka, amely során a leendő mérnökök megismerhetik a társszakmákat, valamint valós, „életszagú” projekten keresztül mérhetik össze tudásukat. A rendezvény főszervezői, a Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium, Közlekedésmérnöki Szakkollégium, valamint az Építész Klub feladatának tekinti a hallgatók szakmai fejlődésének elősegítését, az egyetemi tananyagot jól kiegészítő programok szervezését. A verseny fővédnöke Dr. Dunai László, az BME Építőmérnöki Kar dékánja. „Ez a rendezvény a városi tervezés különböző szakágait gyűjti össze, s lehetőséget biztosít az építész-, építő- és közlekedésmérnök hallgatóknak az együttműködésre, projekt-alapú munkára. Az egyetemi oktatást nagyon jól kiegészítik a hasonló jellegű, gyakorlatias, karokon átnyúló szakmai rendezvények. Felkészítik a diákokat a mérnöki életre, ahol mindennapossá válik a különböző szakágakkal való együttműködés.” |
Fotó: Philip János, Zielinski Szilárd Szakkollégium